Suba
a maszkok végleg rendezetten állnak
füzérek közt a fény harangoz át
bőrük cserzett és látszólag
értelmetlenül
szemük üresen egy pontra
fókuszál
jászol zizeg
a gyermek Isten
pőrén és létünkbe rántva
majdnem bábu és vergődik
felsír csapkod kajlán
de ők tartják a lég
zsoltáros üzenetét
a távol elszakadt
fagyöngyök árnyéka közeledik
és derűs érkezés a pásztorok
szemlélő látogatása
birkák juhok patája csendül
évgyűrűinken át
Atyánk az ég sátrából
áramoltatott
tömjén és mirhaillatot
cserélődnek
az üdvtörténet választottjai
látszólag bambán nézik ezt
a pásztorok
a királyok érkezésénél
rendületlen tanúk
valamit tartanak
ezt már vagy még szavakkal
nem lehetne elmondanod
subáik cifra öltései
a bent időző csillagot
kivetítették e látványban
és hallgat a sivatag
Betlehem ájultan hever
felsírt Jézus és ólomkristály öleli
a porban és hamuban torzsalkodókat
a maszkok végleg rendezetten állnak
füzérek közt a fény harangoz át
bőrük cserzett és látszólag
értelmetlenül
szemük üresen egy pontra
fókuszál
jászol zizeg
a gyermek Isten
pőrén és létünkbe rántva
majdnem bábu és vergődik
felsír csapkod kajlán
de ők tartják a lég
zsoltáros üzenetét
a távol elszakadt
fagyöngyök árnyéka közeledik
és derűs érkezés a pásztorok
szemlélő látogatása
birkák juhok patája csendül
évgyűrűinken át
Atyánk az ég sátrából
áramoltatott
tömjén és mirhaillatot
cserélődnek
az üdvtörténet választottjai
látszólag bambán nézik ezt
a pásztorok
a királyok érkezésénél
rendületlen tanúk
valamit tartanak
ezt már vagy még szavakkal
nem lehetne elmondanod
subáik cifra öltései
a bent időző csillagot
kivetítették e látványban
és hallgat a sivatag
Betlehem ájultan hever
felsírt Jézus és ólomkristály öleli
a porban és hamuban torzsalkodókat
Önéletrajz:
1954-ben születtem.
Első verseim az Eötvös József gimnázium újságjában jelentek meg.
Érdekesség, hogy a lapot Jobbágy Károly, akkoriban ismert költő szerkesztette.
Az ELTE BTK "Jelenlét" című folyóirat versciklusomat közölt le
" A fénykép és a szó" címmel, amely később könyv alakban is megjelent.
A Jel folyóiratban többször is publikáltam, tagságot nyertem a " Jel Irodalmi és Művészeti Társaságba". Irodalmi ösztöndíjat kaptam a Lakitelek Alapítványtól.
"Ébredés kirakata"című verseskötetem a Jel Kiadónál jelent meg Csanád Béla szerkesztésében.
Publikáltam a "Napút" folyóiratban.
A "Szent Kereszt Magazinban" rendszeresen jelennek meg írásaim.
Irodalmi esteken közösen vállaltunk szereplést Mezey Katalinnal, Czigány Györggyel, Pusztaszeri Lászlóval.
1954-ben születtem.
Első verseim az Eötvös József gimnázium újságjában jelentek meg.
Érdekesség, hogy a lapot Jobbágy Károly, akkoriban ismert költő szerkesztette.
Az ELTE BTK "Jelenlét" című folyóirat versciklusomat közölt le
" A fénykép és a szó" címmel, amely később könyv alakban is megjelent.
A Jel folyóiratban többször is publikáltam, tagságot nyertem a " Jel Irodalmi és Művészeti Társaságba". Irodalmi ösztöndíjat kaptam a Lakitelek Alapítványtól.
"Ébredés kirakata"című verseskötetem a Jel Kiadónál jelent meg Csanád Béla szerkesztésében.
Publikáltam a "Napút" folyóiratban.
A "Szent Kereszt Magazinban" rendszeresen jelennek meg írásaim.
Irodalmi esteken közösen vállaltunk szereplést Mezey Katalinnal, Czigány Györggyel, Pusztaszeri Lászlóval.
Toccata
indíttatásaival a végítélethez szabott
montázs
eleven szavak és láz
és türelem is
hogy a szemlélet útvesztőinek
helyén
azok az alkalmak
ösvényt mutatnak
mezítelen jelenlétet
Istenre váró bensőbb
szerelmes
percet ott
és kék fénnyel hogy
látszol előttem
olyat
és szét nem mállik
ennek a találkozásnak
a zafír fedezetű
didergő álma
oly emberi ahogy
választunk és tapogatózva
keresünk
és a pupillád szivárvány
alagutat rejtőztet
és mutat előttem
hiszen az ideák
vérző sebek
de folyton átváltozunk
a szólítással
és ahogy egymást
kérjük el
az időbe nem formálható
füstszobrok
jelzik
és egy sápadt kő
amely gyémánt valójában
törhetetlen élet-alkalom
melyért dideregsz és didergek
és egy érintés ad feloldozásokat
Összetartó színes szálak
Hámori Attila versei a JEL olvasói előtt sem ismeretlenek, hiszen 1998-ban Fülöp Zsuzsanna ismertette költészetét a lapban. Első verseit a budapesti Eötvös József Gimnázium Jobbágy Károly - az első fővárosi költő, akivel még gimnazistaként találkoztam Sopronban - által szerkesztett lapja közölte, azóta többfelé publikált: Jelenlét, Napút, Vigilia, Szent Kereszt Magazin, Lépcső, Agnus Rádió stb. Első kötetét 1987-ben, A fénykép és a szó címmel adta ki Halas István, az Ébredés kirakata című másodikat pedig Csanád Béla szerkesztette a Jel Kiadónál 1996-ban.
Budapesten született 1954-ben, ma is a fővárosban él. A Garaboncok költőcsoport tagja. Foglalkozásait tekintve forgatókönyveket írt a Bábfilm Stúdióban, dolgozott külsős újságíróként, s közreműködött családja fényképészműtermének mindennapjaiban. Szabadfoglalkozásúként is tudott létezni, jelenleg nyugdíjas.
Istentől kapott művészeti feladatának tetszik a keresztény értékek felmutatásának szolgálata, amit az is igazol, hogy vallástörténeti leírásokkal (meg művészettörténeti és útleírásokkal) foglalkozik. Nem él a versek szabályos szerkezetével, szabadon áramló gondolataival inkább a filozofikust közelítve az isteni sugallat költészetét képviseli. És ez nagyon fontos, hogy a mai, ellazult szövegeket gyártó nagyüzemi költői termelés közegében működő, magányos versteremtő manufaktúrájában készülő műveivel mit sugall. A hogyanra rákérdezőknek felelem: csendesen teszi, de jelen vannak gondolatai a létben, mint összetartó színes szálak a szövésben. A lehetségesből kiragadott mondanivalójának szolid fegyelme figyelmet igényel, vagyis igényt teremtő céllal létesült, ami mindenképpen becsülendő vonása.
Zsirai László
Hámori Attila versei a JEL olvasói előtt sem ismeretlenek, hiszen 1998-ban Fülöp Zsuzsanna ismertette költészetét a lapban. Első verseit a budapesti Eötvös József Gimnázium Jobbágy Károly - az első fővárosi költő, akivel még gimnazistaként találkoztam Sopronban - által szerkesztett lapja közölte, azóta többfelé publikált: Jelenlét, Napút, Vigilia, Szent Kereszt Magazin, Lépcső, Agnus Rádió stb. Első kötetét 1987-ben, A fénykép és a szó címmel adta ki Halas István, az Ébredés kirakata című másodikat pedig Csanád Béla szerkesztette a Jel Kiadónál 1996-ban.
Budapesten született 1954-ben, ma is a fővárosban él. A Garaboncok költőcsoport tagja. Foglalkozásait tekintve forgatókönyveket írt a Bábfilm Stúdióban, dolgozott külsős újságíróként, s közreműködött családja fényképészműtermének mindennapjaiban. Szabadfoglalkozásúként is tudott létezni, jelenleg nyugdíjas.
Istentől kapott művészeti feladatának tetszik a keresztény értékek felmutatásának szolgálata, amit az is igazol, hogy vallástörténeti leírásokkal (meg művészettörténeti és útleírásokkal) foglalkozik. Nem él a versek szabályos szerkezetével, szabadon áramló gondolataival inkább a filozofikust közelítve az isteni sugallat költészetét képviseli. És ez nagyon fontos, hogy a mai, ellazult szövegeket gyártó nagyüzemi költői termelés közegében működő, magányos versteremtő manufaktúrájában készülő műveivel mit sugall. A hogyanra rákérdezőknek felelem: csendesen teszi, de jelen vannak gondolatai a létben, mint összetartó színes szálak a szövésben. A lehetségesből kiragadott mondanivalójának szolid fegyelme figyelmet igényel, vagyis igényt teremtő céllal létesült, ami mindenképpen becsülendő vonása.
Zsirai László
ÜNNEPEINK PALÁSTJA
marad a víz a hömölygő folyam az analógiánk
a sodrás mely ma is kiadja fénytöréseit ha nézek oda
a medertől visszakérhető
Etele is a Turul nemzetség héroszai elismételik önnön próbáikat és akkor az összegző e sejtelmes
ahogy a távlatot megénekelheti és kitáncolja a remény
mert itt élned halnod kell ma látod élned halnod
az ütköztetések súlyát
ünnepeink palástjára szőnünk
Gézát a saját Istenünk
több arcélét ismerőt
az önmagától elváló egyetlent Istvánban Koppányban majd Vatában a javas papnőinkben akik Boldogasszony elhívott másai
Bulcsú lánytestvérének ivadékában Gizellában
igen és ez összegzően
egyszerre int
összegzően egyszerre
felsejlik Szent László királyban Második Andrásban Jeruzsálem
örökös királyaként
a törvény és egyensúly
körvonalait ahogy szabályozó
és veszteségek után is
reinkalnációi tartanak
az aranyágnak folytatódóan őrizően jelenné pontozódott ez az idő
Hámori Attila
kép: Nagy Anna-Éva
marad a víz a hömölygő folyam az analógiánk
a sodrás mely ma is kiadja fénytöréseit ha nézek oda
a medertől visszakérhető
Etele is a Turul nemzetség héroszai elismételik önnön próbáikat és akkor az összegző e sejtelmes
ahogy a távlatot megénekelheti és kitáncolja a remény
mert itt élned halnod kell ma látod élned halnod
az ütköztetések súlyát
ünnepeink palástjára szőnünk
Gézát a saját Istenünk
több arcélét ismerőt
az önmagától elváló egyetlent Istvánban Koppányban majd Vatában a javas papnőinkben akik Boldogasszony elhívott másai
Bulcsú lánytestvérének ivadékában Gizellában
igen és ez összegzően
egyszerre int
összegzően egyszerre
felsejlik Szent László királyban Második Andrásban Jeruzsálem
örökös királyaként
a törvény és egyensúly
körvonalait ahogy szabályozó
és veszteségek után is
reinkalnációi tartanak
az aranyágnak folytatódóan őrizően jelenné pontozódott ez az idő
Hámori Attila
kép: Nagy Anna-Éva
