Mutassuk fel keresztény nemzeti értékeinket
Beszélgetés a kortárs magyar irodalom egyik legértékesebb, de talán leginkább
rejtőzésben maradó személyiségével, Kiss Irénnel.
- Jelenits István a szellemi ember felelős magatartását
abban látja, hogy - szellemi értelemben - az izmokat
el kell takarni. Az értékteremtés nem magamutogatás,
kérkedés, nem a megfélemlítés eszközeivel történik.
Azt gondolom Irén ehhez meglehetősen hasonló utat
választott. Kérem javítson ki, ha tévednék, vagy beszéljen
erről bővebben.
-Való igaz, hogy olykor hatalmas megpróbáltatások
várnak azokra, akik szellemi izomzatukat
nagy tömeg előtt mutogatják. Ismerek azonban
egy prófétát - a Názáreti Jézusra gondolok -,
aki igazán robusztus szellemi alkat volt, mégis
sikerrel szerepelt a legszélesebb hallgatóság
előtt is. Ennek oka az volt, hogy a legbonyolultabb
igazságokat is sikerült neki a legegyszerűbb
példázatokban megfogalmaznia.
-Fiatalon került rivaldafénybe az irodalmi életben.
Zelk Zoltán felfedezettjeként könnyedén sikerült diadalt
aratnia: verseskötetei egymást követték, műfordítóként
is tekintélyre tett szert. Mostani elkötelezettsége
a keresztény nemzeti értékek felmutatásában az
"intellektuális földműves" alázatáról tanúskodik.
Mindszenty Józsefről drámát írt. Volt ennek valamilyen
következménye?
-"A Hercegprímás Keresztje" című drámám
Mindszentynek az ÁVH-n töltött gyötrelmes időszakáról
szól. Ezt a passiójátékot a "Tiszták, hősök,
szentek" című, a Kortárs Kiadónál megjelent
könyvemben publikáltam. Ezt követően
egyik vezető fővárosi színházunk kitüntetett érdeklődést
tanúsított iránta. Már a bemutató napját
is kitűzték, amikor ez a színház váratlanul lemondott
a bemutató tervéről. Az ok azóta is ismeretlen
előttem.
-Legutóbb megjelent könyvének a Halotti beszéd
szavaiból választott címet. Kérem mondjon erről közelebbit
is. Milyen témakörökről írt?
-Ez a tanulmánykötetem a Magyarok Istenéről
szól, és a MIÖ ISEMÜK címet viseli. Néhány
szó jelentése régóta foglalkoztat a Halotti Beszédben,
olyannyira, hogy a magyar változatot
összevetettem a latin eredetivel. Ekkor derült ki
néhány meglepő dolog. Például az, hogy az
"elevé" nem időhatározó szó, tehát nem azt jelenti,
hogy "kezdetben", hanem a Deus latin főnév
magyar megfelelője, vagyis Isten-név. Ha a
szó tövéből indulunk ki, akkor ez ÉL kánaáni főisten
nevével mutat rokonságot. A megfeszített
Jézus is ÉLI néven hívja arameusul Atyját a Golgotán,
ha hinni lehet a hagyománynak. Ugyanilyen
érdekes a Halotti Beszéd "isa" szava is. Ez
a közhiedelemmel ellentétben nem rámutató szó
"lám!" jelentéssel, hanem ősi szellemet, isteni
szikrát vagy isteni őst jelöl. Bizonyíték erre az
Isaszeg helynév is - tudva levő, hogy helyneveink
jó része régi Istenneveket őriz. Vélhetően
maga az Isemünk szó sem jelent mást, mint azt,
hogy isteni ősünk. Érdekes módon a régi magyar
nyelvben az Isten szó első szótagja és az
ŐS szó ugyanazt a fogalmat jelölte. Ez lehet a
helyzet a Zarathustra Zend Avesztájában szereplő
ASHA szóval is, amelyik egyszerre jelent isteni
őst és világkormányzó égi igazságot. Egy
újabb felfedezésem: egy hun eredetű indoszkíta
nép, a jüecsik vagy kusánok mitológiájában a
világteremtő Isten-pár férfi tagjának neve
Oesho. Ez meglehetősen hasonlít a magyar ŐS
szóra. Lehet, hogy a magyar nyelv sokkal több
szállal kapcsolódik a hun és az óiráni nyelvhez,
mint gondoltuk? Lehet, hogy rokonok?
Gömb (Kiss Irénnek)
és válasz egy korall érkezése
mely számodra is megtartó
üzenet
ahogy a part nélküli
víz emelkedése hullámzása
közben itt
a jelenlévő tárulkozott
mintha a varázsgömböt húznád
elő tarsolyodból
és mond utólag
igazolt különöset
az árnyak felelősségére
rámutat
villant szándékot
országot lelkesedést
jogart palástot
örök áldozattal
gyámoltalan ácsorgó bárányt
a remény alkalmait
Szent Kereszt Magazin , 2009/3.
Szöveg és vers: Hámori Attila
Beszélgetés a kortárs magyar irodalom egyik legértékesebb, de talán leginkább
rejtőzésben maradó személyiségével, Kiss Irénnel.
- Jelenits István a szellemi ember felelős magatartását
abban látja, hogy - szellemi értelemben - az izmokat
el kell takarni. Az értékteremtés nem magamutogatás,
kérkedés, nem a megfélemlítés eszközeivel történik.
Azt gondolom Irén ehhez meglehetősen hasonló utat
választott. Kérem javítson ki, ha tévednék, vagy beszéljen
erről bővebben.
-Való igaz, hogy olykor hatalmas megpróbáltatások
várnak azokra, akik szellemi izomzatukat
nagy tömeg előtt mutogatják. Ismerek azonban
egy prófétát - a Názáreti Jézusra gondolok -,
aki igazán robusztus szellemi alkat volt, mégis
sikerrel szerepelt a legszélesebb hallgatóság
előtt is. Ennek oka az volt, hogy a legbonyolultabb
igazságokat is sikerült neki a legegyszerűbb
példázatokban megfogalmaznia.
-Fiatalon került rivaldafénybe az irodalmi életben.
Zelk Zoltán felfedezettjeként könnyedén sikerült diadalt
aratnia: verseskötetei egymást követték, műfordítóként
is tekintélyre tett szert. Mostani elkötelezettsége
a keresztény nemzeti értékek felmutatásában az
"intellektuális földműves" alázatáról tanúskodik.
Mindszenty Józsefről drámát írt. Volt ennek valamilyen
következménye?
-"A Hercegprímás Keresztje" című drámám
Mindszentynek az ÁVH-n töltött gyötrelmes időszakáról
szól. Ezt a passiójátékot a "Tiszták, hősök,
szentek" című, a Kortárs Kiadónál megjelent
könyvemben publikáltam. Ezt követően
egyik vezető fővárosi színházunk kitüntetett érdeklődést
tanúsított iránta. Már a bemutató napját
is kitűzték, amikor ez a színház váratlanul lemondott
a bemutató tervéről. Az ok azóta is ismeretlen
előttem.
-Legutóbb megjelent könyvének a Halotti beszéd
szavaiból választott címet. Kérem mondjon erről közelebbit
is. Milyen témakörökről írt?
-Ez a tanulmánykötetem a Magyarok Istenéről
szól, és a MIÖ ISEMÜK címet viseli. Néhány
szó jelentése régóta foglalkoztat a Halotti Beszédben,
olyannyira, hogy a magyar változatot
összevetettem a latin eredetivel. Ekkor derült ki
néhány meglepő dolog. Például az, hogy az
"elevé" nem időhatározó szó, tehát nem azt jelenti,
hogy "kezdetben", hanem a Deus latin főnév
magyar megfelelője, vagyis Isten-név. Ha a
szó tövéből indulunk ki, akkor ez ÉL kánaáni főisten
nevével mutat rokonságot. A megfeszített
Jézus is ÉLI néven hívja arameusul Atyját a Golgotán,
ha hinni lehet a hagyománynak. Ugyanilyen
érdekes a Halotti Beszéd "isa" szava is. Ez
a közhiedelemmel ellentétben nem rámutató szó
"lám!" jelentéssel, hanem ősi szellemet, isteni
szikrát vagy isteni őst jelöl. Bizonyíték erre az
Isaszeg helynév is - tudva levő, hogy helyneveink
jó része régi Istenneveket őriz. Vélhetően
maga az Isemünk szó sem jelent mást, mint azt,
hogy isteni ősünk. Érdekes módon a régi magyar
nyelvben az Isten szó első szótagja és az
ŐS szó ugyanazt a fogalmat jelölte. Ez lehet a
helyzet a Zarathustra Zend Avesztájában szereplő
ASHA szóval is, amelyik egyszerre jelent isteni
őst és világkormányzó égi igazságot. Egy
újabb felfedezésem: egy hun eredetű indoszkíta
nép, a jüecsik vagy kusánok mitológiájában a
világteremtő Isten-pár férfi tagjának neve
Oesho. Ez meglehetősen hasonlít a magyar ŐS
szóra. Lehet, hogy a magyar nyelv sokkal több
szállal kapcsolódik a hun és az óiráni nyelvhez,
mint gondoltuk? Lehet, hogy rokonok?
Gömb (Kiss Irénnek)
és válasz egy korall érkezése
mely számodra is megtartó
üzenet
ahogy a part nélküli
víz emelkedése hullámzása
közben itt
a jelenlévő tárulkozott
mintha a varázsgömböt húznád
elő tarsolyodból
és mond utólag
igazolt különöset
az árnyak felelősségére
rámutat
villant szándékot
országot lelkesedést
jogart palástot
örök áldozattal
gyámoltalan ácsorgó bárányt
a remény alkalmait
Szent Kereszt Magazin , 2009/3.
Szöveg és vers: Hámori Attila
Életrajz:
Végzettség:
1972. Magyar nyelv és irodalom, olasz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
- Az irodalomtudományok kandidátusa, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest (Disszertáció témája: Író és társadalom viszonya az olasz neoavantgárdban)
Ösztöndíjak:
- CINI
- IREX
- Gregorianum
Munkahelyi tapasztalat:
- Egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, Budapest
Szakmai tevékenység:
- Önálló programok megtervezése
- Konferenciák szervezése
- Egyetemközi hálózati munka
- Kapcsolattartás külföldi tudományegyetemek összehasonlító irányú tanszékeivel
Tagságok:
- Az MTA Modern Filológiai Társaságának tagja
- Az Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság tagja
- Az ISSEI (International Society for the Study of European Ideas) tagja
- International Seminar of Literary Translators tagja
- Az Agyagtábla Társaság tagja (Asszirológia tanulmányok)
- A Magyar Írószövetség tagja
- A Modern Filológiai Társaság tagja
Kutatási területek:
- Fordításelmélet és -történet
- Mitológiaelmélet és -történet
- Orientalizmus
- Összehasonlító vallástörténet
- Romantika
- Romantikus filozófia
Kitüntetések:
1988/1989 New School Research
1989 Yeats Club oklevele
1990 Költészeti Fesztivál Aranyérme
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje 2012
Végzettség:
1972. Magyar nyelv és irodalom, olasz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
- Az irodalomtudományok kandidátusa, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest (Disszertáció témája: Író és társadalom viszonya az olasz neoavantgárdban)
Ösztöndíjak:
- CINI
- IREX
- Gregorianum
Munkahelyi tapasztalat:
- Egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, Budapest
Szakmai tevékenység:
- Önálló programok megtervezése
- Konferenciák szervezése
- Egyetemközi hálózati munka
- Kapcsolattartás külföldi tudományegyetemek összehasonlító irányú tanszékeivel
Tagságok:
- Az MTA Modern Filológiai Társaságának tagja
- Az Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság tagja
- Az ISSEI (International Society for the Study of European Ideas) tagja
- International Seminar of Literary Translators tagja
- Az Agyagtábla Társaság tagja (Asszirológia tanulmányok)
- A Magyar Írószövetség tagja
- A Modern Filológiai Társaság tagja
Kutatási területek:
- Fordításelmélet és -történet
- Mitológiaelmélet és -történet
- Orientalizmus
- Összehasonlító vallástörténet
- Romantika
- Romantikus filozófia
Kitüntetések:
1988/1989 New School Research
1989 Yeats Club oklevele
1990 Költészeti Fesztivál Aranyérme
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje 2012
Kiss Irén: MEGVÁLTÁS
Merev, kenyérszín testedért
föl kell kúszni a világfára.
Oly magasan feszülsz, uram,
oly messze nyúlik
karjaid ága!
Lábad a törzzsel egybenőtt.
Valami csalafinta inda
bokáidat jól összefonta.
Két öklöd görcsösen szorítja
a két otromba vasszeget,
s amikor csuklódat lefejtem,
tenyeredről rozsda pereg.
Ám a négysoros korona,
a könyörtelen világabroncs
- a tövisek kertje - kitartóan
ragaszkodik halántékodhoz.
A bordáid közé vert résen
vad szelek és viharok járnak.
Hátadon mint esőcsatorna
a korbács tépte ezer vájat.
Gyere huppanjunk le a fűre,
tárd szét karod még utoljára,
míg óvatosan betekerlek
egy széles damasztszalvétába!
Fonott kosár a gyaloghintód,
függönye aggódó szemem
hazafelé mentünkben, míg
boromat s cipómat viszem.
Ez a vers a szakrális költészet irányába mutat. Jelen korszakunk az önreflektáló,
szerepekben gondolkozó lírát részesíti előnyben, és ettől egy lépésre: a dialogikus
költészetet, mely már nem belső monológ -a szerepes költészet is válhat belső monológgá-,
hanem replika.
A homogén, személyességgel autentikussá transzformált vers marginális lehetőségnek
tűnik, szinte kirekesztődött. Ám ez mégsem igaz!
Kiss Irén a Megváltó szenvedésének drámai végpontját foglalja írásba. A passió utolsó
részletét. Ez a szituáció nem ábrázolható a hagyományos értelemben vett dráma műfajában,
annak eszközeivel. A dán filozófus Kierkegaard ezt pontosan megfogalmazta, Jézus szenvedése és kereszthalála a világtörténelem egyszeri, legnagyobb eseménye volt.
Nem lehet erről drámát írni, jóval túlmutat annak a lehetőségein.
Kiss Irén olyan hangvételű írásban oldja meg a feladatot, mely a szerep-versek eltárgyiasító
hatásától és a dialogizáló költészet replikáitól egyaránt mentes, ugyanakkor sikerrel elkerülte a drámai megszólalást. Verse kozmikus léptékű, nem pusztán az oly ismert Golgota-képet
festi elénk, helyette a világfát állítja a középpontba. Teszi ezt játékos megfogalmazással. Ezzel a játékos megfogalmazással kerülte ki a felsorolt buktatókat,
és vállalta el a Megváltó kínjaival az abszurditás határán túl is azonosulni tudó női
színvallást. Ez a könnyedség azonban nem infantilis látótér-hiány, hanem a paradicsomi
eszmélet utalása, híre.
Oskar Kokoschka Veronikát ábrázoló képén a nő, már-már a halál állapotát sugalmazó
fénytöréssel a szemében, az elgyötört Üdvözítőt kihordani, újraszülni próbálná.
Kiss Irén versében a nő, a lírai én, Isten Fiával találkozhat, találkozik.
Hámori Attila
